-
Justin itt volt! – válaszoltam barátomnak, mire ő szinte mindent ledobott a kezéből
és hozzám rohant.
-
Úr isten, Em! Nincs bajod? – nem hagyta, hogy válaszoljak, egyből Paul felé
fordult és neki kezdett beszélni – Hogy tudott bejönni? Hogy hagyhattátok?
Ezért fizetünk titeket? – kiabálta barátom annak az embernek, aki mindig vele
van, akire számíthat és segít neki.
-
Zayn! Állj le! – mondtam – Ha hagynád, hogy elmondjam nem fújtatnál!
-
Jó, akkor mond!
-
Nővérnek öltözve jött be! Nem ismerhették meg! Én sem tudtam, hogy ő az, amíg
le nem vette a maszkját és a sapkát!
-
Király! És nem csinált veled semmit? Mond már! – sürgetett.
-
Nem! Csak … - akadt el a szavam. Nem tudom elmondjam-e a késes szituációt.
Végül is nem történt semmi.
- Csak mi?
-
Csak fenyegetőzött! Meg kiakadt, hogy miért juttattam elmegyógyintézetbe! De
elmondtam neki, hogy nem én voltam! Aztán hogy miatta drogos lettem, de az
elvonón leszoktam és utána csak úgy gondol egyet és elrohant!
-
Hála az égnek! De mit akarhat tőled? Nem vágom! – nyugodott meg egy kicsit.
-
Azt mondta engem! De azt nem tudom milyen értelemben, csak sejtem!
-
Ugye nem megölni akar? – reagált egyből.
-
Pont, hogy nem! – sütöttem le szemem, mert nem akartam látni Zayn reakcióját,
amikor leesik neki, hogy mire gondoltam. Néhány pillanat múlva ez meg is történt.
-
Na azt már nem! Az a kis szemét először megkésel szeretete jeléül, majd
többször is elkap, most meg hirtelen újra magának akar?!
-
Bocsánatot kért! Őszintén!
-
Em! Te még véded őt? - nézett rám idegesen.
-
Nem! Én csak azt mondom ...
-
Szereted még? - vágott szavaimba.
-
Zayn!
-
Szereted őt? - egyre idegesebben kérdezte.
-
Hogy jut ilyen az eszedbe?
-
Szereted? - már ordította.
-
Nem! Téged szeretlek! Még ennyi idő után sem fogod fel? – kiabáltam már én is,
mire Zayn fogta magát és minden szó nélkül otthagyott.
-
Zayn! Hova mész? Gyere vissza! – kiabáltam, bár tudtam, hogy már nem hallja.
Nem
hiszem el, hogy még ő van megbántódva, mikor ő nem hisz bennem. Ő feltételez
olyan dolgokat rólam, ő bántott meg engem ezzel. Most mégis elrohan és amikor a
legnagyobb szükségem lenne rá, egyedül hagy. Nem tudom hogy fordulhatott meg
egyáltalán ilyen a fejében. Még ha csak simán szakítottunk volna Justin-nal, akkor
megértem, hogy kételkedik. De tudja az egész sztorit, így még a feltételezés is
bántó.
-
Beszéltem a bátyáddal, Emma! – jött be Paul. – A rendőr meg a nyomozóval,
szóval már mindenki tud az esetről, akinek kell!
-
Köszönöm! Louis bejön?
-
Nem! Azt kérte, hogy itt bent figyeljek rád! Szóval, ha nincs ellenedre, akkor …
-
Persze! Ülj le nyugodtan!
-
Köszönöm! – helyezkedett el az ágyam mellet levő fotelben. – Zayn hova rohant?
-
Inkább hagyjuk! – legyintettem, mert semmi kedvem nem volt erről beszélni.
Az
este gyorsan eljött, már kilenc körül bealudtam, bár nem volt valami kényelmes
az ágy annak ellenére sem, hogy egy VIP kórteremben fekszem.
Reggel
viszonylag korán, nyolckor keltettek fel, hogy még egy utolsó vizsgálatot
csinálnak. Mivel minden rendben volt megírták a záró jelentésem és hazaengedtek.
A bátyám jött értem kocsival és bár furcsállotta, hogy barátom nem tartott vele
mégsem firtatta a dolgot. Szerettem Louis-ban, hogy mindig tudta mikor miről
kérdezhet, így ez miatt sosem veszekedtünk. Meg hát úgyis tisztában van vele,
hogy előbb-utóbb elmondom neki.
-
Köszi bátyus! – hálálkodtam miközben beértünk a házba, de mintha meg sem
hallotta volna, célirányosan ment az emeletre Zayn szobájába. Gondolom belőle
akarja kiszedni a történteket. Mert bár nem kérdez, az oldalát mindig kifúrja a
kíváncsiság.
Én nem nagyon akartam továbbra sem ezzel
foglalkozni, csak egy kád forró vízre vágytam, így elindultam a szobámba, hogy
ott összeszedjek néhány holmit. De amikor az emeletre értem Zayn ajtaja előtt
egy bőröndöt láttam meg. Hirtelen nagyon ideges lettem, a pulzusom az egekbe
szökött és biztos vagyok benne, hogy az arcom is bevörösödött. Ilyen állapotban
rontottam be barátom szobájába mit sem törődve azzal, hogy a bátyám is ott van
bent.
-
Miért nem lehet megbeszélni a dolgot? Szerinted ez megoldás? Miért kell egyből
összepakolnod és elköltöznöd? Megfutamodsz? Gyáva kutya vagy! Nőj fel végre! –
csak úgy ordítottam ki magamból a gondolatokat, a két fiú pedig ledöbbenve állt
előttem. Mikor aztán befejeztem
mondandómat és vártam volna a választ, egyikőjük sem tudott megszólalni. Ettől
kezdtem még dühösebbé válni, már ha lehet még ennél jobban.
-
Mi ez a kiabálás? Mi történt? – jött fel Liam érdeklődve. Erre végre a két
velem szemben levő is megmozdult.
-
Én nem … nem … csak …
-
Mit dadogsz? Eddig hatalmas szád volt! – bunkóztam tovább.
-
Emma! Csak azt akarja mondani, hogy nem költözik! Nem azért pakolt össze! –
válaszolt helyette Louis.
-
Hanem miért?
-
Azt már mondja el ő! Kettesben hagyunk titeket, oké? – nézett először rám, majd
Zayn-re. Miután mindketten bólintottunk egyet Louis és Liam kimentek és
becsukták maguk mögött az ajtót.
-
Félreérted a dolgot! – lépett közelebb. Én meg sem mozdultam, nem is szóltam. –
Sajnálom, hogy úgy otthagytalak tegnap! Hiszek neked és tudom, hogy engem
szeretsz! De el kellett intéznem pár új dolgot az utazásunkkal kapcsolatban!
Ezért pakoltam össze is! Hamarosan indul a gépünk!
A
hirtelen ért választól lesokkolódtam. Képtelen voltam megszólalni. Szégyelltem
magamat, amiért ezt gondoltam barátomról, de most mi más juthatott volna
eszembe?! Jó, meg kellett volna előtte kérdeznem és nem egyből leordítani a
fejét, tudom.
-
Hi-hiszel neke-m? – dadogtam most én.
-
Igen! Én sajnálom, hogy egyáltalán olyat feltételeztem, nem tudom mi ütött
belém! – válaszul csak szorosan magamhoz öleltem és mély levegő kíséretében
nyugtattam magamat. Mélyen beszívtam parfümje illatát és egyre jobban azt
éreztem, hogy jó helyen vagyok.
-
Na, megnyugodtál már? – kérdezte kedvesen és közben simogatta a hátamat.
-
Ühüm!
-
Akkor menj és csomagolj be te is! Hamarosan indulunk!
-
Jó, de mit rakjak el? – néztem rá boci szemekkel.
-
Csak a fürdőruha fontos! A többit rád bízom!
-
Okés! Szeretlek!
- csókolt meg, majd
indultunk kifelé.
-
Na, minden rendben? – érdeklődött a bátyám, mire csak vigyorogva bólintottam és
mentem bepakolni.
- Köszönöm, hogy elolvastad a 28. részt! Remélem tetszett! Kérlek írj kommentet, hiszen ebből tudom, hogy tetszik-e, amit írok! :)Köszönöm, a rengeteg szavazatot a kérdésemre, és a több, mint 20.000 oldalmegjelenítést! Csodálatosak vagytok! ♥ Mostantól hetente egy rész fog jönni, valószínűleg csütörtökönként, de ez még nem biztos! xx -
***
- Köszönöm, hogy elolvastad a 28. részt! Remélem tetszett! Kérlek írj kommentet, hiszen ebből tudom, hogy tetszik-e, amit írok! :)Köszönöm, a rengeteg szavazatot a kérdésemre, és a több, mint 20.000 oldalmegjelenítést! Csodálatosak vagytok! ♥ Mostantól hetente egy rész fog jönni, valószínűleg csütörtökönként, de ez még nem biztos! xx -
Nagyon tetszett ez a rész.Természetesen a többi is!:D
VálaszTörlésNagyon fúrja az oldalam,hogy Justin mivel fog még előrukkolni.
xx Viki!:)
Köszönöm szépen! :D
TörlésNagyon jó lett! :) Olyan jól írsz, hogy wááá! :D Ügyes vagy! :) Imádom *------* Én is kíváncsi vagyok mi fog eszébe jutni Justinnak! :)
VálaszTörlésSiess a kövivel! :)
Köszönöm szépen! :D
Törlésimáddddddom nagyooooooooon<33333333
VálaszTörlésKöszönöm szépen! :D
TörlésImádom!*-* Ez a rész is fantasztikus lett!*-* Alig várom a kövit:)
VálaszTörlésKöszönöm szépen! :D
Törlésén csak ma kezdtem olvasni de egyszerűen olyan jó a sztori hogy nem bírtam abba hagyni az olvasást :) így tovább várom a következő részt :):):):)
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm! :)
Törlés